Kedves diákok, sportolók, tisztelt tanárok, szervezők!

Vannak olyan percek, pillanatok, amikor az ember úgy érzi, hogy érdemes tervezni, dolgozni, bízni a mában, hinni a jövőnkben itt, Erdélyben.

Közel egy évtizeden át sportolókat, sportrendezvényeket, magyar iskolák Erdély Kupáját támogattuk. Egy kuratóriumi ülésen mertünk dönteni. A pozitív tapasztalatokra támaszkodva az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral egyeztetve 2015-ben a magyar iskolák diákjainak sportolimpiát hirdettünk.

A „mertünk” szót használom, ami nem is a rendezvény precedens nélküliségére utal, inkább arra vonatkozik, hogy ezt a rendezvényt olimpia rangra emeltük.

Az olimpia, mint üzenet, tartalom, a legigényesebb formája egy sportrendezvénynek.

Tudom, hogy a mi olimpiánk ideje alatt nem hallgatnak a fegyverek, ahogyan a görög, vagy a modern olimpiák idején…

Jól döntöttünk. Ahogy az előző sportolimpiák már bizonyították, elmondhatjuk és hisszük, hogy az Erdélyi Magyar Középiskolás Sportolimpia ideje alatt, az olimpiákra jellemző versenyszellem jegyében, és mellette, a jó hangulat, erdélyi közösségépítés, barátságok kialakítása, egészséges mozgás és vidámság is kitöltik ezt a néhány napot. Közhelyek nélkül, valóban elmondhatjuk azt, hogy a mi olimpiánkon a győzteseknek járó dicsőség mellett, minden sportolónak, az ezen való részvétel már egy siker.

Végezetül hadd köszönjem meg Grabán Zsoltnak, Bodor Lászlónak, Markó Bálint rektorhelyettes úrnak, a magyar iskolahálózat sport-de nemcsak- tanárainak, és nektek, mindenkori diák sportolóknak, hogy itt érdemes tervezni, dolgozni, és bízni a jövőnkben, Erdélyben.

Mindent bele!

Takács Csaba

a Communitas Alapítvány elnöke

Fotó: RMDSZ archív felvétel